CímSzerzőOldalszámKieg.adatokMegjegyzésTárgyszavak
A barokk és a felvilágosodás között21-
A laicizálódó értelmiség irodalma23-
A magyar nyelv térnyerése23-
Az erkölcstanok27-
A moralisták forrásai és műfajai28-
Az udvari ember bölcsessége31-
A változás jelei az alapokban33-
A versújítás kezdeteiről34-
Faludi Ferenc (1704-1778 )36-
A nemesség irodalmának újraerősödése42-
Heller László (1717-1751 )44-
Teleki Ádám (1740-1793 )45-
Mészáros Ignác (1727-1800 )46-
Egyházaktól független vallásosság vagy misztika?47-
Teleki József (1738-1796 )48-
Lázár János (1703-1772 )49-
Kónyi János (1740 körül - ? )51-
Amadé László (1703-1764 )53-
Fekete János (1741-1803 )54-
A felvilágosodás áttörése61-
A luxus magyar apologétája - Orczy Lőrinc (1718-1789 )69-
A filozófus - Bessenyei György (1746-1811 )73-
Életéről73-
Filozófusi pályakezdés - költőként74-
Politikai dilemmák - tragédiák által elbeszélve77-
A spinozizmus bölcsője80-
Küzdelem a természettel82-
A művelődés felfedezése83-
A program85-
Érzékenység és politikum - Barcsay Ábrahám (1742-1806 )88-
Az érzékenység poétája - Ányos Pál (1756-1784 )93-
A szerelem bűntudatos dicsérői Báróczi Sándor (1725-1809 ) és a testőrírók97-
Furdulat 1780 táján. Az irodalom életmódjának átalakulása106-
Eszmék115-
A nyelvkérdés117-
Irodalom és filozófia : Laicizálódás a XVIII. század végének magyar irodalmában138-
Előzetes pillantás az 1780 utáni helyzetre138-
A tradicionális vallásosság erővesztése Péczeli József (1750-1792 )141-
Érdeklődés az antropológia iránt145-
Új isten érkezése?149-
Hitvédők, hitetlenek, kantiánusok156-
Az írók történelme161-
Az eredet kérdése175-
A honfoglalás180-
A visszavonás184-
Műfajok187-
A hazai regényirodalom első ötven éve189-
Az erénytanok és a regények191-
A regény önmeghatározása196-
Az előkelők világa a regényekben : legitimáció és normaállítás198-
A köznapi emberek világa a regényekben : az érzelmesség207-
Kazinczy Ferenc és Bácsmegyeyje208-
A regényíró Kármán József (1769-1796 )210-
Színművek - színház nélkül223-
Színgazdag alkonyat : az iskolai színjátszás utoló évtizedei223-
A nemesség képzeletbeli színháza229-
A fordítói mozgalom239-
A színműíró Csokonai242-
A költészet története249-
A versújítás250-
Az antik verselési hagyomány meghonosítása251-
Baróti Szabó Dávid (1739-1819 )253-
Révai Miklós (1750-1807 )255-
Rájnis József (1741-1812 )259-
A prozódiai harc262-
Az ún. magyaros verselés átalakulása265-
A négysarkú vers-től a magyar alexandrinusig265-
Az énekelt versek átalakulása269-
Az ún. nyugat-európai verselés272-
Ráday Gedeon (1713-1792 )273-
Földi János (1755-1801 )276-
A szabadvers megalapozása a magyar irodalomban278-
A költészet a mindennapokban279-
Gyöngyössi János (1741-1818 )283-
Molnár Borbála (1760-1825 )284-
Újfalvy Krisztina (1761-1811 )287-
Csizi István (1728-1805 )288-
Édes Gergely (1763-1847 )288-
Mátyási József (1725-1849 )290-
Gvadányi József (1725-1801 )294-
Horváth Ádám (1760-1820 )304-
Az önelvű költészet képviselői313-
Hárfa, Marseillaise - Verseghy Ferenc (1757-1822 )314-
A látó - Batsányi János (1763-1845 )331-
A természet gyermekei és a haha fia332-
A haza, az idő és a költő státusa334-
Osztatlan haza, egységes nemzet338-
A költő tere342-
Kitekintés345-
A titkos bú poétája - Dayka Gábor (1768-1796 )346-
Főhadnagy Fazekas úr - Fazekas Mihály (1766-1828 )355-
A szent öreg - Virág Benedek (1754-1830 )371-
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805 )380-
A program383-
Ars poetica383-
Példaképek385-
Erkölcstan385-
Metafizika386-
Tanulóévek388-
A program jelentése391-
A vidám természetű poéta megkísértése : a nemzet költőjének szerepe395-
A programosság következményei400-
1801 - az új filozófiai tájékozódás bejelentése405-
A program bomlásának jelei 1801 előtt410-
Új filozófia felé414-